Modern életmódunkban a munka nem csupán megélhetésünket biztosítja, hanem gyakran az önbecsülésünk alapjává is válik.
De mi történik, ha már nem tudjuk elválasztani munkánkat a mindennapi életünktől? A munkafüggőség, vagy munkamánia, számos egyén számára jelenthet komoly mentális és fizikai kihívásokat. Mennyi munkavégzés az, ami már ártalmas? Mi okozhatja a függőséget, és mikor van szükség pszichológus bevonására?
A munkamánia árnyékos oldala
A munkafüggőség sokszor pozitív fényben tűnik fel társadalmunkban, különösen ott, ahol a magas teljesítmény és a folyamatos elérhetőség a siker mércéje.
Az ilyen környezetekben könnyű megfeledkezni arról, hogy mikor kezd hatalmába keríteni minket a munkavégzés kényszere. Aki folyamatosan túlórázik, és ezt különböző elismerésekkel jutalmazzák, gyakran nem is veszi észre, hogy már nem tudja szabályozni a munkához való viszonyát.
A szakemberek szerint a munkafüggőség abban hasonlít más addikciókhoz, mint például az alkoholfüggőség, hogy az érintettek egyre nagyobb adag munkára vágynak ugyanazon örömérzés eléréséhez. A kényszeres munkavégzés hiánya pedig szenvedéssel, feszültséggel járhat, akárcsak bármely más függőség elvonási tünetei.
Mik a munkamánia jelei?
Hogyan ismerhetjük fel, ha valaki szenved a munkamánia tüneteitől? Először is, ha valaki hosszú órákat tölt a munkahelyén anélkül, hogy az ténylegesen szükséges volna, az intő jel lehet.
Munka közben a családi események háttérbe szorulnak? Az is gyakran előfordul, hogy valaki elvállal olyan feladatokat is, amelyeket nem is kértek tőle, mert úgy érzi, hogy csak a munka képes megadni neki azt a lelki örömöt, amit keres.
Az alváshiány, a rövid türelmi idő és a hobbik elhanyagolása mind-mind a munkafüggőség széles palettájának részét képezik. Súlyos esetben pszichés tünetek is társulhatnak a problémához: szorongás, depresszió, és ezek fizikai manifesztációi, a szívbetegségek vagy az emésztési problémák.
Ami kiválthatja a függőséget
A munkamánia kialakulásának okai gyakran mélyen gyökereznek a személyiségben és életstílusban. Miért válhat valaki hajlamossá erre? A perfekcionizmus, az önmagunkkal szembeni túlzott elvárások gyakran hozzájárulnak ehhez a káros szokáshoz.
A szociális környezet sem elhanyagolható: ha valaki olyan környezetben nő fel, ahol a munka mindenek felett áll, nagyobb valószínűséggel válik maga is munkamániás felnőtté.
Az intimitás hiánya, illetve a szociális kapcsolatok kerülése mellett gyakran előfordul az úgynevezett szubsztitúció jelensége is, amikor egy korábbi szenvedélybetegség helyettesítésére, annak enyhítésére törekszenek a munkába való temetkezéssel.
A munkamánia nem csupán az egyén életére, de szociális kapcsolataira is rányomhatja a bélyegét. Komoly hatást gyakorolhat a párkapcsolatokra, hiszen a munka prioritása miatt az érintett személy hajlamos elhanyagolni társas kapcsolatokat, lemondani a minőségi időről párjával vagy családjával.
Hogyan küzdhetünk meg a munkafüggőséggel?
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a munkafüggőség nem oldódik meg egyik napról a másikra. Mi lehet a megoldás? A legelső lépés az önmagunkkal való őszinte szembenézésben rejlik. Fel kell ismernünk, hogy egyensúlyra van szükség a munka és a magánélet között.
Kapcsolj ki! További friss híreket talál az oxox.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!