Ha dohányzol, valószínűleg már hallottad valamelyik fogorvostól, hogy sűrűbben kellene visszajárnod fogkőeltávolításra. Ez nem marketingfogás, és nem elsősorban a rendelő érdeke – hanem egy valós, biológiai összefüggés, amelyet érdemes megérteni. Mert ha tudod, mi miért történik, sokkal könnyebb felelős döntést hozni a szájhigiéniáddal kapcsolatban.
Mi köze a dohányzásnak a fogkőhöz?
A fogkő alapvetően elmeszesedett lepedékből alakul ki – ez mindenkinél megjelenik, dohányosoknál és nemdohányosoknál egyaránt. A különbség az, hogy a cigarettafüstben található anyagok több módon is felgyorsítják ezt a folyamatot.
A nikotin és a kátrányszármazékok egyrészt lerakódnak a fogak felszínére és az ínyszél mentén, ahol kedvező környezetet teremtenek a szájban élő baktériumok számára. Másrészt a dohányzás csökkenti a nyáltermelést. A nyál pedig az egyik legfontosabb természetes védelmi rendszer a szájüregben: semlegesíti a savakat, és mechanikusan is tisztítja a fogfelszíneket. Ha kevesebb nyál termelődik, a baktériumok könnyebben szaporodnak, a lepedék gyorsabban képződik, és hamarabb meszesedik el – vagyis alakul át fogkővé.
Ráadásul a dohányzás csökkenti az íny vérellátását is. Ez elsőre talán nem tűnik súlyos problémának, valójában azonban azt jelenti, hogy az ínybetegség korai jelei – például a vérzés vagy a duzzanat – dohányosoknál gyakran kevésbé látványosak. A szervezet látszólag nem reagál, miközben a gyulladásos folyamat tovább halad.
Miért nem elég évente egyszer?
Nemdohányzók számára az általános ajánlás évente egy fogkőeltávolítás, bár ez sem mindenkire érvényes – sokan például genetikailag hajlamosabbak a gyorsabb lerakódásra. Dohányosok esetében azonban a legtöbb fogorvos féléves, sőt egyes esetekben negyedéves kontrollt javasol – nem véletlenül.
A fogkő önmagában sem ideális, de az igazi veszély az, amit maga után von: az ínytasakok mélyülését, a fogágy károsodását, végső esetben a fogak elvesztését. Ezek a folyamatok lassan és gyakran észrevétlenül zajlanak – különösen dohányosoknál, akiknél a korai figyelmeztető jelek kevésbé feltűnőek. Ha a fogkő hónapokon keresztül érintetlenül marad, a károsodás már javában zajlik, mire bárki észleli.
A rendszeres fogkőeltávolítás dohányosoknál tehát nem pusztán esztétikai kérdés – a fogak hosszú távú megtartásának egyik alapfeltétele.
A dohányfolt: ami nem fogkő, de szinte ugyanolyan makacs
A fogkő mellett dohányosoknál egy másik jellegzetes probléma is megjelenik: a barnás-sárgás elszíneződés, amelyet a nikotin- és kátránylerakódások okoznak. Ez nem azonos a fogkővel – más összetételű –, de jellemzően ugyanazokon a területeken jelenik meg: az ínyszél közelében és a fogak belső felszínein.
Fontos tudni, hogy ezek a foltok nem távolíthatók el hagyományos fogfehérítéssel. A fehérítő eljárások a fogzománc belső pigmentációját célozzák, nem a felszíni lerakódásokat. A megoldás itt is a professzionális fogkőeltávolítás és a fogfelszín polírozása, amelyet rendelői körülmények között végeznek.
Mit tehetsz otthon – és mit nem?
A rendszeres, alapos fogmosás és a fogköztisztítás dohányosoknál is elengedhetetlen – de nem helyettesíti a szakmai beavatkozást. Az otthoni szájápolás a friss lepedéket képes eltávolítani, a már elmeszesedett fogkövet azonban nem. A fogkő eltávolítás házilag nem lehetséges, kizárólag ultrahangos vagy kézi eszközökkel, amelyet képzett dentálhigiénikus vagy fogorvos végez.
Egyes reklámok „fogkőoldó” fogkrémeket és szájvizeket ígérnek, ám ezek legfeljebb a lerakódások kialakulásának megelőzésében játszanak szerepet. A már kialakult fogkövet nem képesek eltávolítani. A dohányzás okozta elszíneződés ellen kaphatók fehérítő hatású fogkrémek is, amelyek enyhén polírozzák a fogfelszínt, de tartós és látványos eredményt nem érdemes várni tőlük.
Mikor érdemes fogorvoshoz fordulni?
Ha dohányzol, és már több mint hat hónapja nem jártál fogkőeltávolításon, valószínűleg időszerű egy kontroll. Különösen akkor, ha az alábbi tüneteket tapasztalod: fogmosáskor vérző íny, hidegre vagy melegre érzékeny fogak, barnás elszíneződés a fogak belső felszínén, vagy egyszerűen az az érzésed, hogy „valami nincs rendben”.
Ne várd meg, amíg fájdalom jelentkezik. A fogkő és az ínybetegség sokáig tünetmentes lehet. A fájdalom általában már előrehaladott állapotban lép fel.
Hol érdemes elvégeztetni?
Dohányosok esetében a fogkő eltávolítás önmagában gyakran nem elegendő – az ínytasakok és a fogágy állapotának felmérése is fontos lehet, ami parodontológiai szaktudást igényel. Érdemes olyan rendelőt választani, ahol nemcsak rutinszerű fogkőeltávolítást végeznek, hanem szükség esetén komplexebb kezelésekre is lehetőség van, anélkül hogy másik intézménybe kellene továbbküldeni a pácienst.
Budapesten erre jó példa a Madenta Fogászati Központ, amely 2000 óta működik a Deák tér közelében, a Madách Imre téren. A rendelőben dentálhigiénikusok és parodontológiai tapasztalattal rendelkező fogorvosok is dolgoznak, így a fogkőeltávolításon túl az ínybetegségek korai jeleire is kiemelt figyelmet fordítanak – ami dohányosoknál különösen fontos. Ultrahangos fogkőeltávolítást is végeznek, amely kíméletes és alapos megoldást jelent még makacs lerakódások esetén is.
A dohányzás és a fogkő közötti kapcsolat nem végzet – hanem ismert összefüggés. A rendszeres fogászati kontroll dohányosok számára nem luxus, hanem az egyik legfontosabb lépés a fogak hosszú távú megőrzése érdekében.
Kapcsolj ki! További friss híreket talál az oxox.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
