A 2025‑ös hazai tűzeseti adatok ismét rávilágítanak arra, hogy alapvetően maga a füst, nem pedig a lángok, a tűzesetek legnagyobb veszélyforrása.

A katasztrófavédelem 2025‑ös jelentése szerint például, az év első kilenc hónapjában, 4739 lakóépület gyulladt ki, melyek során, 77 ember életét vesztette, 473 pedig megsérült – és ezekben az esetekben, a füst gyors elterjedése gyakran nehezítette a menekülést és a mentést. Ráadásul az érintett lakóépületek közül, mindössze néhányban volt csak tűzjelző rendszer vagy valamilyen füstérzékelő eszköz, ami a korai jelzések hatékonyságát még inkább kérdésessé teszi.

Miközben ezek az adatok lakóépületekre koncentrálnak, a trend a közületi, kereskedelmi és ipari létesítményekre is vonatkoztathatók: füsttel telített terekben, a sérülések és életvesztések kockázata jelentősen nő, ha a menekülési útvonalak nem tudnak füstmentesek maradni, illetve ha a berendezések  – a tűzjelzők és HFR (hő- és füstelvezető) rendszerek – nem működnek megfelelően.

Miért a füst a fő veszélyforrás és hogyan lehet minimalizálni annak veszélyét?

A legtöbb tűzeseti tragédiában nem a lángok, hanem a toxikus füst és hő okozza a legsúlyosabb következményeket. A nemzetközi szakmai szakirodalom szerint, a füsttel telített térben, a látási viszonyok romlanak, a pánik nő és az áldozatok sokszor már a füst belélegzése miatt esnek áldozatul — akár már akkor is, amikor a tűz maga még nem terjedt ki nagyobb felületen.

A fentiekre figyelemmel, ezért kulcsfontosságú a HFR (hő‑ és füstelvezető) rendszerek szerepe, amelyek automatikusan vagy manuálisan működésbe lépve, eltávolítják a füstöt és a hőt az épületből, ezzel tisztán tartva a menekülési útvonalakat és biztosítva a tűzoltók hozzáférését a veszélyes területekre. A füst és hő elvezetése, nem csupán komfort‑ vagy technikai kérdés: ezek a rendszerek közvetlenül hozzájárulnak az életvédelemhez, illetve a gyors mentéshez.

A 2025 elején kiadott 1/2025. számú Szakmai Útmutató külön is rögzíti a HFR rendszerek felülvizsgálatának és karbantartásának követelményeit, hangsúlyozva a menekülési útvonalak füstmentességének biztosítását, az épületben tartózkodók életfeltételeinek fenntartását és a tűzoltói beavatkozás támogatását.

 2026: nincs gyökeres szabályozási változás – de hangsúlyeltolódás igen

Bár 2026‑ra nem lépett életbe radikálisan új tűzvédelmi jogszabály Magyarországon, a figyelem a karbantartás, felülvizsgálat és dokumentált megfelelés felé tolódott el. Ez azt jelenti, hogy már nem elegendő csupán telepíteni egy rendszert: azt rendszeresen ellenőrizni, karbantartani és működőképességét bizonyítani kell, minden audit, hatósági vagy biztosítói vizsgálat során.

„2026‑ban nem jelentek meg gyökeresen új tűzvédelmi jogszabályok, azonban az már nem kérdés, hogy a rendszeres felülvizsgálat és karbantartás, nem csupán ajánlás, hanem az emberi élet védelmének kulcsa”

– nyilatkozta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

„A legtöbb tragédia akkor következik be, amikor a menekülési útvonalakat a füst „eluralja”; ezért a HFR rendszerek karbantartása és időszerű ellenőrzése életmentő fontosságú.”

„A rendszerek megléte ma már alapfeltétel, de ha ezek nem működnek megfelelően – mert nincsenek megfelelő időközönként karbantartva – az hatósági és biztosítói következményekkel is járhat. Az éves felülvizsgálatok és megfelelő dokumentáció napjainkban nem teher, hanem felelősség, minden üzemeltető számára.”

– tette hozzá.

 A menekülési útvonalak füstmentessége: miért különösen fontos?

A füsttel telített menekülési útvonalak, nem csak a menekülés megnehezítésével jelentenek kockázatot: a sűrű füst gyakorlatilag „elmossa” a vizuális tájékozódást, ami akár percek alatt életet vagy halált dönthet el, az épületben tartózkodó számára. A nemzetközi gyakorlatban éppen ezért, a HFR rendszereket úgy tervezik, hogy:

• gyorsan és hatékonyan elvezessék a füstöt és hőt az épületből, illetve annak meghatározott területeiről,
• biztosítsák a menekülési útvonalak tisztaságát (füstmentességét) és a vészkijáratok mindenkori biztos elérésének lehetőségét,
• támogassák a tűzoltók tűzoltási-beavatkozási munkáját azáltal, hogy a belső terek légtere, a felderítés és menekítés, illetve az oltási műveletek során is átláthatóbb és kezelhetőbb marad.

Mit üzen tehát a 2026‑os szakmai helyzet?

A 2025‑ös adatok és szakmai útmutatók alapján a tűzvédelmi gyakorlat fókusza ma már nem csupán a rendszerek megléte, hanem a működésük dokumentált és folyamatos felügyelete. A HFR rendszerek és megfelelő tűzjelző berendezések karbantartása életvédelmi kérdés, és megfelelő működésük kulcs a füst okozta tragédiák elkerülésében.

További friss híreket talál a www.lathatatlanegyetem.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!